Szent Vencel napját 1084 méteren ünnepeltük, a Kleť tetején. Strammak voltunk, nem lanovkáztunk. Mire felértünk a csúcsra, kisütött a nap és rákezdett egy vadászzenekar is. Hallgattuk a szabadtéri koncertet, Márk a zenére és a vadászebekre is nagyon figyelt. Mire megbirkóztunk az úti elemózsiával (a birkózás a cékla-krumpli-hússal történt, a pizzát gyorsan eltüntettük), nagy szürke felhők borították be az eget, úgyhogy ripsz-ropsz összeszedelődzködtünk és legaloppoztunk a hegyről. Hazafelé benéztünk Holašovicébe, ahol gyönyörűen megmaradtak a 19. századi porták. Egy játszóterezés is belefért a napba és ringatni sem kellett minket este.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése