2013. szeptember 23., hétfő

Hétfő reggelek

Az eddigi hétfő reggeleim kalandosan alakultak. Múlt héten öt perccel a busz indulása előtt pattantam ki az ágyból, nem hallottam meg a vekkert, pedig ez igazán nem jellemző rám. De szerencsém volt, a buszsofőr kedves volt, és bár már kifordult az állomásról, integetésemet és lekeseredett arckifejezésemet látva felvett.
Ma reggel, hogy biztos odaérjek az órámra, jó korán kimentem az állomásra, és felszálltam arra a buszra, ami ugyan korábban indul, de később érkezik Budejovicébe, mert bebarangolja az egész tanyavilágot. Gyönyörű vidékeket láttam, de természetesen végigizgultam az utat. éreztem én, hogy nem ez a jó busz, és próbáltam is információt szerezni a buszvezetőtől, de nem megy még elég jól a kommunikáció a helyi erőkkel.

1 megjegyzés:

  1. Hasonlót éltem meg - súlyosbító körülmény, hogy Magyarországon. A sofőr úgy értette a kérdését ("Gyorsbusz, érdekel?"), hogy van gyorsbusz is, akarok-e azzal menni, én úgy, hogy ez egy gyorsbusz, változtat-e bármit az utazási vágyásomon. A legszebb, hogy a gyorsbusz épp annyit áll a útközben egy kocsmánál, mint amennyit tekereg a lassú.

    VálaszTörlés