Szombaton kimozdultunk! Már néhány hete kinéztük ezt a várat, mert nem olyan, mint itt a legtöbb kastély. Rom, ami ezen a környéken ritkaság számba megy. Nincsenek sűrűn festett reneszánsz fogadótermei és muránói üvegcsillároktól szikrázó 19. századi ebédlői. Nagyrészt román kori épület, gigantikus lakótoronnyal, dongaboltozatos kápolnával, kevés megmaradt gótikus kiegészítéssel. Egy kisebb teremnyi múzeumban megnéztük a feltárás során előkerült apróságokat: fantasztikus, aprólékosan díszített kályhacsempék kerültek elő az egyik bástyából, középkori lovagokkal, az oroszlánnal küzdő Sámsonnal. Különféle 3-500 éves varróeszközöket is láttunk, kedvenceim a gombostűk voltak.
A belső udvar
Gábor a várárokban
Elbújtam a pókháló mögé
Hazafelé megebédeltünk és Třeboň határában benéztünk egy eddig számunkra ismeretlen falucskába, ami 18. század végi hídjáról nevezetes. Kórházba menet mindig láttuk az útról, most át is sétáltunk rajta. Délutánra csodálatos időnk lett!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése