Szombaton elmentünk piacra. Elsősorban nem a kínálat vonzott minket (bár tetszetős volt), hanem az, hogy ott találkozhattunk budějovicei barátainkkal, és végre megnéztük a bő két hónapja érkezett csemetéjüket. Márknak tetszett a forgatag, az alvó baba annyira nem izgatta.
Bár Márk étvágya határozottan nő, ekkora mennyiségre még nincs szüksége.
Az, hogy mit és mennyit adjak enni Márknak, főképp pedig, hogy ebből mennyit hajlandó elfogyasztani, sokszor nyomaszt. A hozzátáplálás kezdetéről megmaradt bennem a görcsölés, hogy alig hajlandó valmit enni, ugyan hogy ügyeskedjek be a szájába pár falatot. Ideje lenne helyretenni a gondolataimat és az érzéseimet is a témakörben, mert Márk bizony rákapott a szilárd táplálékra. Az uzsonna és a vacsora már régóta, a reggeli pedig újabban már csak a konyhában zajlik. Nagy felfedezés volt, hogy a darabos dolgok érdekesebbek a számára és szívesen rág mind a nyolc fogával, az ínyével meg szétnyomkodja a puhább falatokat.
A joghurtot ugyan nem a darabosságáért szereti, de ízlik neki.


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése